A himalájai kender a Nepál középső és nyugati hegyvidékén, jellemzően ezer méter feletti magasságban vadon termő kender szárából nyert rost. A növényt itt rostnövényként gyűjtik: a szárát áztatják, a rostot kézzel fésülik ki, fonallá sodorják, majd hagyományos kézi szövőszéken szövik vászonná. A kész anyag jellegzetesen egyenetlen szálú, natúr színében szürkésbarna, felülete enyhén érdes.
Tulajdonságai
A kenderrost a természetes szálak közül az egyik legerősebb, ezért a belőle szőtt vászon jóval strapabíróbb a hasonló vastagságú pamutnál. Jól bírja a nedvességet, alig nyúlik meg és használat közben fokozatosan lágyul anélkül, hogy veszítene a tartásából. A szálvastagság szövetenként változik, a durvább kender inkább táskának, a finomabbra sodort fonal ruhának való.
- Nagy szakítószilárdság, hosszú élettartam
- Használat közben megpuhuló, de tartását megőrző anyag
- Natúr, festetlen felület vagy batikolt, illetve gyapjúval hímzett díszítés
Mire készül
A nepáli kézműves műhelyek kenderből varrják a hátizsákokat, az övtáskákat, a válltáskákat, a pénztárcákat meg a tolltartókat, gyakran színes gyapjúhímzéssel, om mantrával vagy batikolt betétekkel. A táskák bélése többnyire pamut, a hevederek szintén kenderből vagy vastag pamutszalagból készülnek. A kender mellett Nepálban a himalájai óriáscsalán, az allo rostját is szövik, ez a hasonló megjelenésű, de más alapanyagú anyag ugyanabban a kézműves hagyományban gyökerezik.
Kezelése
A kendervászon kézzel, langyos vízben, kímélő mosószerrel tisztítható, mosógépben viszont zsugorodhat és a formája is elmehet. A natúr anyag a napfényen idővel világosodik, a foltokat érdemes azonnal, pontszerűen kitisztítani. Új állapotában a kender jellegzetes növényi illatú, ez a szellőztetés során néhány nap alatt elillan.