A jógaruha az ászanák gyakorlásához igazított öltözet. A követelménye egyszerű: engedje a nagy kitéréseket, ne csússzon el a testen fordított helyzetben és ne izzasszon. Ennek két külön hagyománya alakult ki, az egyik a nyugati, testhez simuló sportruházat, a másik a dél-ázsiai gyökerű, bő szabású, természetes anyagú viselet.
Szabás és anyag
A keleti hagyományú jógaruha alapanyaga jellemzően pamut vagy pamut és elasztán keveréke, amely szellős marad, felszívja az izzadságot meg mosásban jól bírja a gyakori használatot. A nadrág dereka gumírozott vagy megkötős, a szár bő, a felső pedig rövidebb, a derék vonaláig érő, hogy előrehajláskor ne csússzon fel. A szettben árult darabok mintája és színe összehangolt.
- Rugalmas, gumírozott derék, előrehajlásban is a helyén marad
- Szellős, természetes alapanyag
- Bő szár, akadálytalan kitérés és ülés
Minták
A mandala minta a leggyakoribb, a kör alakú, középpontos rajzolat a gyakorlás összeszedettségére utal. Emellett a mantraszalag, az om jel és a lótusz motívum is visszatérő elem. A mintát általában szitanyomással viszik fel, a színátmenetes darabok pedig batikolással készülnek, így két ruha mintázata sosem teljesen azonos.
Válogatás és kezelés
A jógaruhát érdemes egy lótuszülésben és egy előrehajlásban felpróbálni, mert az álló próba nem mutatja meg, hol feszül vagy csúszik el. Mosásnál a kifordítva, hideg vízben végzett program óvja a nyomott mintát, a szárítógép viszont a pamutot zsugorítja és a nyomatot repeszti, ezért a szabad levegőn szárítás a kíméletesebb.