A csalán az Urtica dioica, útszélek, kertek, elhagyott helyek jellegzetes évelő gyomnövénye, amely tápanyagban gazdag talajt jelez. Csalánszőrei hangyasavat meg hisztamint tartalmaznak, ettől ég a bőr az érintésétől; a szárítás és a főzés ezt a hatást megszünteti.
A hagyományban
A magyar és az európai néphagyomány a tavaszi tisztító kúrák növényének tartja: a fiatal csalán teáját a vér tisztítására, a vizelethajtásra meg az ízületi panaszokra itták. A levél vasban, kalciumban meg fehérjében gazdag, ezért a hagyomány a legyengülés, a vérszegénység körében is ajánlotta. A gyökeret külön, a férfiak vizeletürítési panaszainál használják.
- A fiatal levél a legértékesebb, tavasszal
- Vas és ásványi anyagok forrása
- Tisztító kúrák hagyományos növénye
A konyhában és a kertben
A fiatal csalán főzelékként, levesként, a spenóthoz hasonlóan elkészíthető. A kertészek csalánlevet erjesztenek belőle, amely növényi tápoldatként meg levéltetű elleni szerként szolgál. A szárából régen textilrost is készült.
Készítményekben
A Myrobalan tejserkentő komplexben szerepel, görögszénával, édesköménnyel meg spárgával együtt.