Az ánizs az ernyősvirágzatúak családjába tartozó, egyéves növény magja. A Közel-Keletről és a Földközi-tenger keleti medencéjéből származik, már az ókori Egyiptomban is ismerték. A mag apró, szürkésbarna, illata édes, jellegzetes, amelyet az anetol nevű vegyület ad, ugyanaz, amely a csillagánizsban és az édesköményben is jelen van.
A hagyományban
Az európai és a közel-keleti gyógynövényes hagyomány a köhögés csillapítójaként meg az emésztés segítőjeként ismeri, teaként és szirupként. A hagyomány szerint a nyálkát oldja, ezért a légutakra szánt keverékek visszatérő tagja. A mediterrán konyha likőrjeinek, az ouzónak, a rakinak és a pastisnak az alapíze is ez.
- Édes, anetolos illatú apró mag
- Légutak és emésztés körüli hagyományos használat
- A mediterrán ánizsos italok alapíze
Készítményekben
A Myrobalan béltisztító és tejserkentő komplexekben szerepel. Az ánizst, a csillagánizst meg az édesköményt az illatuk összeköti, botanikailag viszont három külön növény.