A csipkeharaszt (Selaginella) a korpafüvekkel rokon, ősi spórás növények nemzetsége. Nem páfrány és nem moha: a harasztok egy régi, több száz millió éves vonalába tartozik. Apró, pikkelyszerű levelek borítják a sokszorosan elágazó, csipkés hatású hajtásait, innen ered a magyar neve. Virága és magja nincs, spórákkal szaporodik.
Több száz faja főleg a trópusi és a meleg mérsékelt övben él, sokat közülük dísznövényként, terráriumban is nevelnek.
A feltámadó növények
Néhány faja különleges módon alkalmazkodott a szárazsághoz. Kiszáradva hajtásait gombóccá gömbölyíti, barnának, élettelennek látszik, de vízbe téve néhány óra alatt kinyílik és kizöldül. A kereskedelemben jerikói rózsa vagy feltámadó növény néven árult Selaginella lepidophylla is ilyen. Az ázsiai, tibeti receptekben használt Selaginella pulvinata hasonlóan viselkedő, párnaszerűen növő faj.
- Ősi, spórás növény, nem páfrány
- Egyes fajai kiszáradva összegömbölyödnek, vízben kinyílnak
- Ázsiai faja a tibeti teák összetevője
A hagyományban
A kínai és a tibeti hagyomány a Selaginella pulvinata és rokon fajok hajtását használja, a tibeti receptekben teakeverékek része. Amit a hagyomány tulajdonít neki, az kultúrtörténeti leírás, nem orvosi tény.
Készítményekben
Az összetevő-listákon Selaginella pulvinata néven szerepel, a termékoldalakon a magyar neve mellett a latin is olvasható.