A sorig a tibeti szova rigpa kifejezés rövidebb, mindennapi alakja, a jelentése a gyógyítás tudománya. A tibeti orvoslás ezeréves hagyományát jelöli, amely az indiai ájurvédából, a kínai orvoslásból meg a régi tibeti népi gyógyításból ötvöződött, alapműve pedig a 12. századi Négy tantra, tibeti nevén Gyüsi.
A Men-Tsee-Khang
A hagyomány mai legismertebb őrzője a Men-Tsee-Khang, vagyis a Tibeti Orvosi és Asztrológiai Intézet, amelyet 1916-ban alapítottak Lhászában, az indiai Dharamszalában pedig 1961-ben állítottak fel újra. Az intézet orvosokat képez, gyógynövényeket gyűjt meg a hagyományos receptek szerint készít gyógynövénykeverékeket. A Sorig védjegy alatt forgalmazott készítmények innen származnak.
Ahogy a készítmények felépülnek
A tibeti készítmények jellemzően több gyógynövény együttesei, nem egyetlen hatóanyagra épülnek. A recept a Négy tantra előírásait követi, az alapanyagok nagy része himalájai magaslati növény, a legfontosabbak közé tartozik a myrobalan, amelyet a hagyomány a gyógynövények királyának nevez. A készítmények formája szerint van közöttük labdacs, por, tea, balzsam, krém meg olaj.
- Több gyógynövény együttese, hagyományos recept szerint
- Himalájai magaslati alapanyagok
- Labdacs, tea, balzsam, krém, olaj és étrendkiegészítő formában
A hagyomány szerinti használat
A tibeti orvoslásban a készítményt sosem önmagában adják: a diagnózis, az érverés és a vizelet vizsgálata, valamint az étrendi meg az életmódbeli tanács is hozzátartozik. A hagyomány szerint a szer akkor hat, ha a három életerő, a lung, a tripa és a béken egyensúlyát állítja helyre. A készítményeket a hagyomány szerint étkezéshez kötött időben, langyos vízzel veszik be, a kúra pedig hetekben, nem napokban mérhető.