A rózsagyökér (Rhodiola) a varjúhájfélék családjába tartozó nemzetség. Fajai alacsony, pozsgás levelű évelők, sárga vagy vöröses virágernyővel. Vastag, húsos gyöktörzsük van, amelynek friss vágási felülete rózsához hasonló illatot áraszt, innen ered a magyar és a latin név is.
A legismertebb faja, a Rhodiola rosea a sarkvidéken és Európa, Ázsia magashegységeiben, sziklás, hideg helyeken él. A Himalájában és a Tibeti-fennsíkon több rokon faja is előfordul, ezeket a tibeti hagyomány saját receptjeiben használja.
Gyűjtés és termesztés
A rózsagyökér lassan nő, a gyöktörzse több év alatt éri el a gyűjthető méretet. A nagy kereslet miatt a vadon élő állományok sok helyen megritkultak, több európai országban védett növény. Ezért ma egyre több rózsagyökér származik termesztésből, főleg Skandináviából, az Altajból és Kínából. A gyöktörzset ősszel szedik fel, megtisztítják, felszeletelik és árnyékban szárítják.
A hagyományban
A skandináv, az orosz és a szibériai népi hagyomány a hideg, nehéz életkörülmények közötti kitartással hozta összefüggésbe. A tibeti orvoslás a magashegyi fajok gyökerét teakeverékek és összetett készítmények részeként használja. Amit a hagyomány tulajdonít neki, az kultúrtörténeti leírás, nem orvosi tény.
- A gyöktörzsét használják
- A vágott gyökér rózsaillatú
- Sarkvidéki és magashegyi növény
Étrend-kiegészítőként
Napjainkban étrend-kiegészítőként is forgalmazzák, gyakran az adaptogén gyűjtőnév alatt. Ez a kifejezés a forgalmazásban terjedt el, az ilyen termékekre vonatkozó egészségállítások az Európai Unióban engedélyhez kötöttek. Terhesség, szoptatás és gyógyszerszedés idején a fogyasztása előtt érdemes orvoshoz fordulni.
Készítményekben
A tibeti összetevő-listákon gyakran nemzetségnévvel, Rhodiola sp. alakban szerepel, a termékoldalakon a magyar neve mellett a latin is olvasható.