Az álomfogó kör alakú, eredetileg hajlított fűzfavesszőből készült abroncs, belsejében pókhálóra emlékeztető fonattal. A háló közepén gyakran egy gyöngy ül, az abroncs aljáról tollak és gyöngyökkel díszített szálak lógnak. Hagyományosan a bölcső vagy az ágy fölé akasztották.
Eredete
Az álomfogó az észak-amerikai odzsibve (ojibwe) nép hagyományából ered. Az odzsibve nyelvben a neve asabikeshiinh, ami a pók szóval rokon: a mondák szerint a Pókasszony szőtt hálót a gyerekek védelmére. Amikor a nép szétszóródott, az anyák maguk kezdték elkészíteni a védő hálót a kisgyermekek bölcsője fölé. A 20. század második felében más indián népek is átvették, majd világszerte ismert ajándéktárgy lett.
A hagyomány szerinti jelentése
A hagyományos magyarázat szerint az álmok éjszaka a levegőben szállnak, a háló pedig megszűri őket: a rossz álmok fennakadnak benne, majd a reggeli napfény eloszlatja őket, a jó álmok a középső nyíláson át, a tollakon lecsúszva érkeznek az alvóhoz. A kör az élet körforgását, a háló az összekapcsolódást jelképezi.
- abroncs: a kör, az élet folytonossága
- háló: a rossz álmok szűrője
- toll: az út, amelyen a jó álom leereszkedik
Mai használata
Az álomfogó ma dísztárgy, ékszer és mintamotívum is: medálon, táskán, falikárpiton egyaránt megjelenik. Sok indián közösség azt kéri, hogy a jelképet a származásának tiszteletben tartásával használják, ne általános ezoterikus díszként. A keleti, buddhista jelképekkel nincs közös eredete, a bohém, kézműves stílusú termékeken mégis gyakran együtt szerepelnek.