Fel az oldal tetejéreAz oldal megosztása
Gyógynövények és összetevők

Csikófark

Más néven:Ephedraefedrama huangkétfüzérű csikófark

A csikófark (Ephedra) levéltelennek látszó, zöld, ízelt szárú nyitvatermő cserje, efedrintartalma miatt sok országban szabályozott, a tibeti receptekben főleg külsőleg használt keverékekben szerepel.

‹ Vissza a lexikonhoz

A csikófark (Ephedra) a nyitvatermők között különálló, saját családot alkotó nemzetség. Fajai alacsony cserjék vékony, zöld, ízelt vesszőkkel, amelyek a fotoszintézist is végzik, a levelek apró pikkelyekké csökevényesedtek. A növény ránézésre egy zsurlóra vagy lóvesszőre emlékeztet, innen ered a magyar neve. A termős példányok húsos, piros álbogyókat hoznak.

Magyarországon a kétfüzérű csikófark (Ephedra distachya) él, homokos és löszös gyepekben. Ritka, védett növény.

Története

A kínai orvoslás ma huang néven ismeri, több ezer éve használja. A növény fő alkaloidját, az efedrint 1885-ben Nagai Nagajosi japán vegyész vonta ki először a ma huangból. A vegyület később a gyógyszeriparban is fontos szerepet kapott.

A hagyományban

A tibeti hagyomány a himalájai fajokat összetett készítményekben és külsőleg alkalmazott keverékekben, például masszázsolajokban és borogatásokban használja. Amit a hagyomány tulajdonít neki, az kultúrtörténeti leírás, nem orvosi tény.

Szabályozás

Az efedrin erős élettani hatású vegyület. Emiatt az efedratartalmú étrend-kiegészítők forgalmazását az Egyesült Államokban 2004-ben betiltották. Az Európai Unióban is szigorú szabályok vonatkoznak rájuk. A növényt házilag nem használjuk fel.

  • Nyitvatermő, zöld szárú cserje
  • Hazai faja védett
  • Efedrintartalma miatt szabályozott

Készítményekben

A tibeti összetevő-listákon Ephedra vagy Ephedra sp. néven szerepel, a termékoldalakon a magyar neve mellett a latin is olvasható.

Kapcsolódó termékek 2