A harmatfű (Drosera) a harmatfűfélék családjába tartozó rovarfogó növénynemzetség. Leveleit vöröses mirigyszőrök borítják, amelyek csúcsán ragacsos, a napfényben harmatcseppként csillogó nedv ül: innen kapta a nevét. A rászálló apró rovar beleragad, a levél lassan ráhajlik, a növény pedig emésztőnedvekkel bontja le a zsákmányt. Így pótolja a tápanyagszegény lápi talajból hiányzó nitrogént.
Magyarországon a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) él, kevés tőzegmohás lápban. Ritka és védett növény, gyűjteni tilos.
Fajai a világban
A nemzetség több mint kétszáz faja minden kontinensen előfordul, a legtöbb Ausztráliában és Dél-Afrikában. A Drosera peltata Dél- és Kelet-Ázsiától Ausztráliáig elterjedt, felálló szárú faj, pajzs alakú levelekkel. Több faját, például a fokföldi harmatfüvet (Drosera capensis) szobanövényként is nevelik, a dísznövény-kereskedelemben kapható példányok termesztésből származnak.
A tudomány történetében
Charles Darwin évekig kísérletezett harmatfüvekkel. Az 1875-ben megjelent, a rovarevő növényekről szóló könyvében részletesen leírta, hogyan reagálnak a levelek a zsákmányra. Ezzel meggyőzően igazolta, hogy egyes növények valóban állati táplálékot hasznosítanak.
A hagyományban
Az európai népi hagyomány a légutak körében tartotta számon. A tibeti orvoslás a Drosera peltatát teakeverékek és összetett készítmények részeként használja. Amit a hagyomány tulajdonít neki, az kultúrtörténeti leírás, nem orvosi tény.
- Rovarfogó lápi növény
- Hazai faja védett
- Ázsiai faja tibeti receptek összetevője
Készítményekben
Az összetevő-listákon Drosera peltata néven szerepel, a termékoldalakon a magyar neve mellett a latin is olvasható.