A salamonpecsét (Polygonatum) a spárgafélék családjába tartozó évelő nemzetség. Íves, leveles szára van, a levelek hónaljából tavasszal fehér vagy zöldesfehér, harang alakú, csüngő virágok nőnek, ezekből nyárra kékesfekete bogyók lesznek. A föld alatt vízszintes, ízelt gyöktörzse kúszik, amelyen az elhalt hajtások helye kerek, pecsétnyomóra emlékeztető heget hagy. Innen ered a magyar és az európai nyelvek többségében használt név.
Hazai fajai
- Soktérdű salamonpecsét (Polygonatum multiflorum): üde lomberdők gyakori növénye, levélhónaljanként két-öt virággal
- Széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium): szélesebb, alul szőrös levelekkel
- Illatos salamonpecsét (Polygonatum odoratum): szárazabb erdőkben, illatos, nagyobb virágokkal
Árnyéktűrő, könnyen terjedő évelő, ezért a kertekben fák alá, árnyékos ágyásokba is ültetik.
A hagyományban
Az ázsiai hagyományok a gyöktörzset használják. A kínai orvoslásban több faja az erősítő szerek közé tartozik. A Himalájában élő Polygonatum cirrhifolium a tibeti receptek ismert összetevője, teakeverékekben és fiatalító jellegű összetett készítményekben. Amit a hagyomány tulajdonít neki, az kultúrtörténeti leírás, nem orvosi tény.
- A gyöktörzsét használják
- Hazai erdei növény, ázsiai rokonai a keleti hagyomány szerei
- Tibeti teakeverékek összetevője
Óvatosság
A salamonpecsét bogyója mérgező, a növényt ezért vadon gyűjtve nem használjuk fel. Az összetevő-listákon Polygonatum cirrhifolium vagy nemzetségnévvel Polygonatum néven szerepel, a termékoldalakon a magyar neve mellett a latin is olvasható.