A meditációs öv széles, állítható heveder, amely a derék köré és a felhúzott térdek köré fut, a kettőt pedig összekapcsolja. A hagyománya a tibeti és az indiai gyakorlásban gyökerezik, ahol a hosszú, néha órákig tartó ülésnél az öv vette át a tartás munkáját. Tibeti nevén a gomtak a jógik és a remeték ismert kelléke.
Mit old meg
A keresztbe tett lábú ülésnél a tartást a hátizmok és a csípőhajlítók végzik, ez pedig fárad. Az öv a térdeket a törzshöz rögzíti, így a test egy zárt háromszöget alkot, amely önmagát tartja. A gyakorló figyelme ettől nem a tartáson, hanem a gyakorláson marad. Az öv nem helyettesíti a megfelelő magasságú párnát: a kettő együtt ad kényelmes ülést.
- Állítható hosszúság, csattal vagy csomóval rögzítve
- A térd és a derék összekapcsolása zárt tartást ad
- Meditációs párnával együtt a leghatásosabb
Beállítása
Az övet ülő helyzetben, a párnán elhelyezkedve kell felvenni: először a derék mögé kerül, majd a térdek elé, végül a hossz addig szűkíthető, amíg az öv megtartja a testet, de nem szorítja. A helyes beállításnál a gerinc természetes íve megmarad, a mellkas nyitott. Ha az öv a hasat nyomja vagy a légzést korlátozza, túl szoros vagy túl magasan fut.
Anyaga
A hagyományos öv szőtt pamut vagy gyapjú, a mai darabok jellemzően erős pamutheveder csattal. A szélesebb öv jobban elosztja a nyomást, a keskenyebb könnyebben összehajtható. Mosásnál a hideg víz és a szabad levegőn szárítás a kíméletes, a csatot érdemes becsukva mosni, hogy ne akadjon meg az anyagban.