A karma szanszkrit szó, szó szerinti jelentése „tett" vagy „cselekedet". A buddhista tanításban a fogalom nem sorsszerű elrendelést jelent, hanem azt az összefüggést, amely a szándékos cselekedet és annak jövőbeli következménye között áll fenn: a testi, szóbeli és gondolati tettek nyomot hagynak és ez a nyom hatással van a későbbi tapasztalásra. A fogalom a hindu hagyományból ered és onnan került át a buddhista, valamint más indiai eredetű tanításokba is, mindegyikben kissé eltérő hangsúllyal.
A tanítás szerint nem maga a cselekedet, hanem az azt kísérő szándék a döntő tényező, ezért ugyanaz a cselekedet más-más karmikus súlyt hordozhat az elkövető szándékától függően. Egy véletlenül okozott kár a hagyomány szerint más megítélés alá esik, mint egy szándékosan elkövetett tett. A buddhista tanítás emellett megkülönbözteti az egyéni karmát a közösen viselt, közösségi következményektől, bár ez utóbbi értelmezése hagyományonként eltérő.
A köznyelvi és a buddhista jelentés különbsége
A magyar köznyelvben elterjedt „megkapta a karmáját" fordulat büntetést vagy azonnali, egy az egyben megfeleltethető visszahatást sugall. Ez a használat nem azonos a buddhista tanítás fogalmával, amely a karmát hosszabb, sokszor több élet léptékén átívelő, összetett ok-okozati folyamatként írja le, nem pedig azonnali megtorlásként. A tanítás emellett nem egyetlen tett és egyetlen következmény egyenes megfeleltetéséről szól, hanem számtalan tett egymásra rétegződő hatásáról.
Karma és a szanszára
A buddhista és a hindu hagyományban a karma szorosan összefügg a szanszára, vagyis a születés és újjászületés körforgásának fogalmával: a hagyomány szerint a felhalmozott karma alakítja a jövőbeli létformát és tapasztalást. A buddhista tanítás célja, a megszabadulás, vagyis a nirvána elérése éppen ebből a körforgásból való kilépést jelenti.
Karma és az önálló akarat
A tanítás a karmát nem lezárt sorsként, hanem alakítható folyamatként mutatja be: a jelenben hozott döntések új irányt adhatnak a jövőbeli tapasztalásnak. Ehhez kapcsolódik szorosan a dharma, vagyis a tanítás fogalma, amely útmutatást ad a cselekvéshez.
- Szándékos testi, szóbeli és gondolati cselekedet hoz létre karmikus következményt
- A hagyomány szerint a következmény nem feltétlenül azonnali
- A karma szorosan összefügg a szanszára, az újjászületés körforgásának fogalmával
- A köznyelvi „karma" gyakran leegyszerűsíti az eredeti tanítást