A nirvána (páli nyelven nibbána) szó szerinti jelentése „kioltás" vagy „elcsendesedés", a szó eredetileg egy elfújt lángra utal. A buddhista tanításban a fogalom a szenvedést és az újjászületést fenntartó három alapvető méreg, a vágy, a gyűlölet és a tudatlanság teljes megszűnését jelöli, nem pedig egy helyet vagy egy élvezetes lelkiállapotot.
A magyar köznyelvben elterjedt „nirvánai állapot" vagy „nirvánában lenni" kifejezés gyakran egyszerű boldogságérzetet vagy eufóriát jelöl. Ez a használat félrevezető, mert a buddhista fogalom nem érzelmi csúcsélményt, hanem a szenvedés okainak végleges megszűnését írja le. A hagyomány külön fogalomként említi a parinirvánát, a végső nirvánát, amelyet a hagyomány szerint egy felébredett lény a testi halál pillanatában ér el.
Nirvána a Négy Nemes Igazság rendszerében
A buddhista tanítás alapja, a Négy Nemes Igazság a szenvedést, a szenvedés okát, a szenvedés megszűnését és a megszűnéshez vezető utat tárgyalja. A hagyomány a szenvedés megszűnését, vagyis a harmadik nemes igazságot azonosítja a nirvánával, a negyedik nemes igazság pedig a Nyolcrétű Ösvényt jelöli ki az odáig vezető útként.
Théraváda és mahájána megközelítés
A théraváda hagyomány a nirvánát elsősorban az egyéni felébredés, az arhatság elérésének céljaként tárgyalja. A mahájána hagyományban ezzel párhuzamosan hangsúlyos szerepet kap a bódhiszattva-eszmény, amely a saját megszabadulás mellett minden érző lény megszabadulását is célként tűzi ki. A két hagyomány részletes filozófiai különbségei szerteágazóak, ezen a ponton csak az alapvető hangsúlyeltolódás említhető biztosan.
Kapcsolódás a gyakorláshoz
A tanítás szerint a nirvána nem külső ajándék, hanem a gyakorlás, köztük a meditáció és az erkölcsi fegyelem hosszú folyamatának eredménye. A fogalom éppen ezért szorosan összefügg a dharma, vagyis a tanítás értelmezésével, valamint a karma fogalmával is: a hagyomány szerint a nirvána elérése a karmikus következmények és az újjászületés körforgásának, a szanszárának a megszűnését is jelenti.
- Szó szerinti jelentés: kioltás, elcsendesedés
- Nem hely és nem egyszerű boldogságérzet
- A théraváda és a mahájána hagyomány hangsúlyai eltérnek
- A parinirvána a végső nirvána, amelyet a hagyomány a testi halálhoz köt
- A harmadik nemes igazság a szenvedés megszűnését, a nirvánát jelöli
A nirvána fogalma a buddhista művészetben és irodalomban ritkán jelenik meg konkrét képi ábrázolásként, mert a hagyomány szerint szavakkal és képekkel nehezen írható le, inkább a hozzá vezető út, a tanítás és a gyakorlás kerül a középpontba.