A dalai láma a tibeti buddhizmus gelugpa iskolájának legismertebb tanítói címe, amelyet a hagyomány a Csenrézi (Avalókitésvara), az együttérzés bódhiszattvájának megtestesüléseként tisztel. A cím mongol eredetű szó, jelentése nagyjából „óceánnyi bölcsesség", a 16. században adományozták a hagyomány akkori vezető lámájának, visszamenőleg pedig két korábbi tanítója is megkapta.
A dalai láma tisztsége a tulku-hagyományon alapul: a gelugpa iskola tanítása szerint egy nagy tanító tudata a halála után egy újszülött gyermekben ölt testet újra, akit gyermekkorában különleges jelek és próbák alapján azonosítanak. Ez a reinkarnációs vonal a hagyomány szerint évszázadokon át folyamatosan öröklődik egyik dalai lámától a következőig.
A tizennegyedik dalai láma
A jelenleg ismert dalai láma, Tendzin Gyaco a tizennegyedik a hagyomány sorában. 1959 óta Indiában él, ahol a tibeti buddhista hagyomány és a tibeti kultúra egyik legismertebb nemzetközi képviselőjévé vált. 1989-ben Nobel-békedíjat kapott, ezzel a tibeti buddhizmus és a hozzá kapcsolódó tanítások, köztük a dharma és az együttérzés eszméje, világszerte szélesebb ismertségre tett szert.
A gelugpa iskola és a dalai láma szerepe
A gelugpa a tibeti buddhizmus egyik fő iskolája, amelyet a 14-15. században alapítottak, jellegzetes sárga fejfedőjéről „sárgasüveges" iskolának is nevezik. A dalai láma ennek az iskolának a vezető tanítói címe, a tibeti buddhizmus más iskoláiban, így a kagyüpában, a nyingmapában és a szakjapában saját tanítói vonalak és vezető lámák működnek.
- A cím mongol eredetű, jelentése nagyjából óceánnyi bölcsesség
- A hagyomány Csenrézi megtestesülésének tartja a dalai lámát
- A jelenlegi, tizennegyedik dalai láma neve Tendzin Gyaco
- 1959 óta Indiában él
- 1989-ben Nobel-békedíjat kapott
A dalai láma alakja a nemzetközi ismertségben
A dalai láma alakja a huszadik század második felétől kezdve vált nemzetközileg ismertté, tanításai és előadásai révén sokak számára ő testesíti meg a tibeti buddhizmust a nyugati köznyelvben is. Könyvei és nyilvános tanításai gyakran az együttérzés, a belső béke és a mindennapi élet etikai kérdéseit érintik, ezek a témák szorosan kapcsolódnak a buddhista dharma alapvető tanításaihoz.
A Potala palota és a hagyományos rezidencia
A dalai lámák történelmi rezidenciája évszázadokon át a lhászai Potala palota volt, amelyet a hagyomány szerint az ötödik dalai láma idejében építettek a mai formájában. Az épület ma a tibeti buddhista építészet egyik legismertebb emléke és a világörökség része. Tendzin Gyaco indiai tartózkodása óta Dharamsalában tart rendszeres nyilvános tanításokat, amelyekre a világ minden tájáról érkeznek gyakorlók és érdeklődők.