A parajdi só a Hargita megyei, székelyföldi Parajd alatt húzódó sótömzsből származik. A hatalmas, mélyre nyúló sótest a felszínhez annyira közel van, hogy a közeli Sószorosban a sziklák is sóból állnak. A kibányászott só szürkésfehér, finomítatlan kősó, vagyis halit, amely a nátrium-klorid mellett kis mennyiségben más ásványi anyagokat is tartalmaz.
A sóbányászat
A parajdi sót évszázadok óta bányásszák, a bánya a Székelyföld egyik legfontosabb ipari és idegenforgalmi helyszíne lett. A régi tárnákban kialakított látogatóbánya sós levegőjű, tágas termei évtizedeken át sok látogatót vonzottak. 2025 tavaszán a bányát a Korond-patak betörő vize elárasztotta, a látogatóbánya bezárt.
Felhasználása
- konyhasóként, főzéshez és tartósításhoz, finomítás nélkül
- fürdősóként, kádfürdőhöz és lábáztatáshoz
- sópárnák töltelékeként, melegítve
A sópárna
A sópárna sűrű szövésű vászonzsák, amelyet durva szemcsés parajdi sóval töltenek meg. Felmelegítve sokáig tartja a meleget, ezért a népi gyakorlatban melegítőpárnaként használták, hideg estéken, fázós gyerekek mellé. A gyerekeknek készült, mintás huzatú párnák ezt a hagyományt követik. A párnát a gyártó útmutatója szerint kell melegíteni, használat előtt pedig mindig ellenőrizni kell a hőmérsékletét, hogy ne okozzon égési sérülést.