Az achát a kalcedon, azaz a kvarc mikrokristályos formájának sávos, jellegzetesen rétegzett változata. A sávok úgy alakulnak ki, hogy egy kőzetüregbe (geódába) a kovasavas oldatból szakaszosan, egymásra rétegződve válik ki a kalcedon, minden egyes réteg más ásványi nyomelemet és ezáltal más árnyalatot hordoz. A rétegek vastagsága és színe a kristályosodás körülményeitől függ, ez adja az achát egyedi, gyűrűs vagy hullámos mintázatát, amely szeletben különösen látványos.
Keménysége a Mohs-skálán 6,5 és 7 közé esik, a kvarcalapú kövekre jellemző kopásállósággal. A természetes achát színe gyakran visszafogott, szürkés vagy barnás, a kereskedelemben kapható élénk kék, lila, zöld vagy rózsaszín achát nagy részét mesterségesen festik, ez a kalcedonoknál régóta bevett, elterjedt eljárás.
Előfordulás
Az achát fontos lelőhelyei Brazília, Uruguay és Botswana, ahol vulkáni kőzetüregekben nagy méretű, rétegzett achátgumók képződnek. A nagy méretű achátgumókat gyakran félbevágva, polírozva árulják dísztárgyként, ekkor a belső rétegzett mintázat teljes szépségében látszik. A németországi Idar-Oberstein városa évszázadok óta az achátcsiszolás és a -színezés egyik hagyományos központja.
A hagyományban
Az ókori Egyiptomban, Görögországban és Rómában az achátot pecsétgyűrűk, kámeák és díszedények anyagaként használták, mert a rétegek színe és mintázata jól kihasználható volt a véséshez és a faragáshoz. Kínában is régóta ismert és kedvelt díszkő volt, pecsétek, ékszerek és apró faragványok alapanyagaként. A hagyomány szerint a kő nevét a szicíliai Akhatész folyóról kapta, ahol állítólag először találták.
Ékszerként és malaként
A ma kapható achát ékszerek, karkötők és dísztárgyak jelentős részét festik, hogy egyenletesebb vagy élénkebb színt kapjanak, ez a vásárlói tájékoztatóban általában fel is van tüntetve. A mala és karkötő gyöngyök között az achát gyakran más kalcedonváltozatokkal, karneollal vagy jáspissal együtt jelenik meg, kontrasztos színösszeállításban. Tartós, kopásálló kő, de a festett felület hosszú távon a tartós napfénytől és a vegyszeres tisztítástól fakulhat, ezért elegendő a langyos vizes, kímélő tisztítás.
Mivel nem tévesztendő össze
Az achátot gyakran összekeverik az ónixszal, amely szintén sávos kalcedon, de az ónixnál a sávok egyenesek és párhuzamosak, jellemzően fekete-fehér kontrasztban, míg az achát sávjai hullámosak és sokszínűek. A festett achát felismerhető arról is, hogy a színek a rétegek határvonalán élesen elválnak, míg a természetes achátban a színátmenet fokozatosabb.