Az ónix a kvarc rejtettkristályos, azaz kalcedon változatai közé tartozó ásvány, kémiailag szilícium-dioxid (SiO2), amelyet egyenes, párhuzamos sávos rétegződése különböztet meg a hullámos sávozású achát nevű rokon kőtől. Keménysége a Mohs-skálán 6,5 és 7 közötti, tehát viszonylag kemény, jól csiszolható ásvány.
Természetes állapotában az ónix fekete-fehér, barna-fehér vagy szürke sávos rétegződésű, a tiszta, egyenletesen fekete színváltozat a természetben ritka. A ma kapható, egyszínű fekete ónix ékszerek túlnyomó része ezért nem a természetes ónix, hanem mesterségesen feketére festett achát, amelyet cukoroldatos, majd savas kezeléssel színeznek egyenletesen feketére, ez az eljárás évszázadok óta ismert és a kereskedelemben elfogadott gyakorlat.
Előfordulás
A kalcedon-csoport ásványai, köztük az ónix és az achát, világszerte elterjedtek vulkáni kőzetek üregeiben, jelentős lelőhelyeik találhatók Brazíliában, Uruguayban, Indiában és Madagaszkáron. A festésre szánt, halványabb színű achátot elsősorban Brazíliából és Uruguayból importálják, a feketítést pedig már a feldolgozó üzemekben végzik el.
A hagyományban
Az ónixot már az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában is használták pecséthengerek és kámeák alapanyagaként, mert a sávos rétegződés lehetővé tette, hogy a vésés különböző mélységben más-más színű réteget hozzon a felszínre. Az ókori Rómában és Görögországban is kedvelt kő volt gyűrűkövek és kámeák készítésére, a fekete-fehér rétegződés kontrasztja miatt.
Ékszerként és malaként
A mai ékszerészetben az ónixot leggyakrabban fényesre csiszolt, gömb alakú gyöngyökként dolgozzák fel karkötőkben és gyűrűkben, illetve lapos kabosonként medálokban. Keménysége és egyenletes fekete színe miatt kedvelt alapanyaga a férfi karkötőknek és a csukló maláknak is.
- gömb alakú gyöngyök karkötőben és malában
- lapos kabosonok gyűrűben, medálban
- vésett kámea, gemma díszítőelemként
Ápolásban az ónix viszonylag ellenálló kő, a festett változat azonban erős napfény vagy vegyszeres tisztítás hatására hosszú távon fakulhat, ezért ajánlott kerülni a tartós UV-hatást és a durva vegyszeres tisztítószereket.
Mivel nem tévesztendő össze
A kereskedelemben „fekete ónix" néven árult ékszerek nagy hányada, ahogy fentebb szerepel, valójában mesterségesen feketére festett achát, nem a ritkábban előforduló természetes fekete ónix. A kettő megjelenésben szinte megkülönböztethetetlen, az árkülönbség és a termékleírás pontossága ad eligazítást. Az ónixot emellett gyakran összetévesztik az obszidiánnal is, amely nem kalcedon, hanem vulkáni üvegkőzet, felülete jellemzően fényesebb, kagylós törésű.
---