A lávakő ásványtanilag nem önálló ásványfaj hanem vulkáni kőzet, a legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható lávakő bazalt, amely porózus, likacsos szerkezetű, sötét színű extruzív magmás kőzet. A kőzet fő alkotói apró piroxén és plagioklász földpát kristályok, ezek adják a bazalt jellegzetes, tömör alapanyagát.
A jellegzetes likacsos szerkezet úgy alakul ki hogy a felszínre törő lávában oldott gázok buborékokat képeznek, amelyek a gyors lehűlés miatt nem tudnak eltávozni, hanem apró üregek formájában megmaradnak a megszilárduló kőzetben. A szín a vas- és magnéziumtartalmú ásványok miatt jellemzően fekete vagy sötétszürke, keménysége kőzetként változó, nagyjából a Mohs-skála 5 és 6 közötti tartományába esik.
Előfordulás
A lávakő ott keletkezik ahol bazaltos összetételű láva tör a felszínre és ott szilárdul meg, ezért aktív vagy egykor aktív vulkanikus területekhez kötődik. Jelentős előfordulásai ismertek Indonéziában, Olaszországban és Izlandon, valamint más vulkáni eredetű vidékeken világszerte. Egyes lelőhelyeken a lassabban hűlő, vastagabb lávaárak jellegzetes, oszlopos elválású sziklaformációkat alkotnak, ez a bazalt lehűlés közbeni zsugorodásának eredménye.
A hagyományban
A bazalt évezredek óta fontos építőanyag és szerszámkő volt, malomkövet, útburkolatot és csiszolóeszközt egyaránt készítettek belőle a történelem során. Ékszerré csiszolt, gyöngy formájú felhasználása ezzel szemben újabb keletű, elsősorban a 20. század végi és a 21. századi ékszerpiaci divat hozta létre. A kőzet könnyű megmunkálhatósága és nagy mennyiségben történő elérhetősége miatt vált kedvelt, viszonylag olcsó alapanyaggá a gyöngykészítésben.
Ékszerként és malaként
A lávakő gyöngyöt ma elsősorban karkötőbe, nyakláncba és mala-szerű füzérbe fűzve forgalmazzák, mélyfekete, matt felülete jól illik más színes kövekhez. Likacsos szerkezete miatt a lávakő gyöngy folyadékot, így illóolajat is könnyen felszív, ezért egyes karkötőkbe kifejezetten ilyen célra, illatosított diffúzor gyöngyként építik be. Éppen porozitása miatt érdemes kerülni a hosszas vízbe áztatást és az erős vegyszert, mert ezek a felületet és a színt károsíthatják, a felitatott illóolaj pedig idővel magától elpárolog a likacsos szerkezetből.
Mivel nem tévesztendő össze
A kereskedelemben előfordul hogy fényezett, fekete üveg vagy kerámia gyöngyöt kínálnak lávakő néven, ezek felülete azonban jellemzően túl sima és fényes, míg a valódi lávakövet érdes, matt, likacsos felület jellemzi. A likacsosság ellenőrzésének egyszerű módja, ha egy csepp vizet vagy illatanyagot cseppentünk a gyöngyre, a valódi lávakő ezt gyorsan beissza, míg az üveg vagy kerámia utánzat felületén a csepp megül.