A füstkvarc a kvarccsoport (SiO2) egyik színváltozata, kristályrendszere trigonális, keménysége a Mohs-skálán 7, ezért az ékszerkövek között a kifejezetten ellenálló, karcálló ásványok közé tartozik. Kristályai gyakran a hegyikristályhoz hasonló, hosszúkás, hatszögletű oszlopokban nőnek, csak a színük tér el a víztiszta változattól.
A füstkvarc jellegzetes barnás-szürkés, néha csaknem fekete színét a kvarc kristályrácsába zárt, természetesen előforduló alumínium-szennyeződés és a kőzetben évmilliók alatt felhalmozódott természetes radioaktív sugárzás együttes hatása okozza, ez a sugárzás a kristályrácsban színközpontokat hoz létre. Minél nagyobb a besugárzás mértéke, annál sötétebb a kő színe, a leghalványabb változatoktól a szinte fekete, morion néven ismert típusig.
Előfordulás
Füstkvarc világszerte előfordul a hegyikristályhoz hasonló környezetben, jelentős lelőhelyei vannak Brazíliában, Madagaszkáron, az Alpokban Svájc területén és Skóciában, ahol a morion néven ismert sötét változatot skót nemzeti kőként is emlegetik. Sok helyen ugyanabból a kvarctelepből kerül elő víztiszta hegyikristály és természetesen elszíneződött füstkvarc egyaránt.
A hagyományban
A skót klántörténetben a sötét morion füstkvarcot évszázadok óta díszkőként foglalják tőrmarkolatokba és kilt-tűkbe, ez a hagyomány a mai napig él a skót viseletben. Az ókori és középkori Európában a füstös kvarcváltozatokat általában a víztiszta hegyikristály egyik altípusának tekintették, önálló ásványnévként csak később terjedt el a füstkvarc elnevezés.
Ékszerként és malaként
A mai ékszerészetben a füstkvarcot leggyakrabban facettált, csiszolt formában, gyűrűkbe és medálokba foglalva, illetve gömb alakú gyöngyként karkötőkben és malákban dolgozzák fel. Semleges, barnás tónusa miatt sokféle fémfoglalattal és más kővel is jól társítható.
- facettált csiszolású ékkő gyűrűben, fülbevalóban
- gömb alakú gyöngyök karkötőben és malában
- nyers, csiszolatlan kristály gyűjtői és dekorációs darabként
Ápolásban a füstkvarc kemény, viszonylag ellenálló kő, de tartós, erős napfényen a színe idővel kifakulhat, ezért hosszabb tárolásnál érdemes kerülni a közvetlen, folyamatos napsütést.
Mivel nem tévesztendő össze
A kereskedelmi forgalomban lévő füstkvarc jelentős része nem természetes úton, hanem víztiszta hegyikristály mesterséges besugárzásával (elektronsugaras vagy gamma-besugárzással) kapja a barnás színét, ez ma elfogadott, széles körben alkalmazott kezelési eljárás. A mesterségesen besugárzott és a természetesen elszíneződött kő megjelenésében gyakorlatilag nem különböztethető meg, a különbséget csak szakműszeres vizsgálat mutatja ki. A füstkvarcot emellett érdemes megkülönböztetni a hasonló barnás tónusú, de más ásványcsaládba tartozó tigrisszemtől, amely szálas szerkezetű és jellegzetes fénycsíkot mutat.
---