A karneol a kalcedon nevű ásvány egyik színváltozata, a kalcedon pedig a kvarc mikrokristályos, tömör szerkezetű formája. A karneol jellegzetes vörös, narancsvörös vagy barnásvörös színét a kőben eloszló vasoxid zárványok adják, minél nagyobb a vastartalom, annál mélyebb a szín.
Keménysége a Mohs-skálán 6,5 és 7 közé esik, ez a kvarcra jellemző, viszonylag kemény, kopásálló érték, ezért az ékszerkészítésben és a gyűrűkövek között is jól bevált anyag. A természetes karneol színe gyakran halványabb, a piacon kapható élénk, egyenletes vörös kövek jelentős részét hőkezeléssel érik el, ez a kalcedonoknál és az achátnál is bevett, régóta alkalmazott eljárás. A vastartalom mennyisége mellett a hőkezelés módja is befolyásolja a végső árnyalatot, ezért a kereskedelemben igen sok, finoman eltérő vörös tónus kapható.
Előfordulás
A karneol fontos lelőhelyei India, elsősorban a nyugati parti régiók, valamint Brazília és Uruguay, ahol az agátos kőzetüregekben más kalcedonváltozatokkal együtt fordul elő. A klasszikus indiai karneolfeldolgozó központok évszázados hagyománnyal csiszolják és fúrják a követ gyöngyökké és pecsétkövekké.
A hagyományban
Az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában a karneolt pecséthengerek, amulettek és ékszerek anyagaként használták. A görög-római világban a karneol a pecsétgyűrűk egyik legkedveltebb köve volt, mert a rá vésett mintára a viasz vagy az ólompecsét nem tapadt rá, így tisztán vált le a lenyomat. Az iszlám kultúrkörben is kedvelt pecsétkő volt, gyűrűbe foglalva viselték, gyakran felirattal vagy mintával vésve.
Ez a gyakorlati tulajdonság tette a karneolt évszázadokon át a hivatalos pecsétek és címeres gyűrűk kedvelt alapanyagává, ezt a hagyományt a mai vésett gemma- és kámeakészítés is őrzi.
Ékszerként és malaként
A karneolt ma kabosonra csiszolva, fazettálva és gyöngyként egyaránt feldolgozzák, karkötők, nyakláncok és mala füzérek gyakori alapanyaga. A mala füzérekben a karneol gyöngyöket gyakran más földszínű kövekkel, jáspissal vagy fával kombinálják. Tartós, kopásálló kő, de hosszan tartó, erős napfénynek kitéve a szín kifakulhat, ezért ápolásnál elegendő a langyos vizes tisztítás, erős vegyszer és hosszas UV-sugárzás nélkül.
Mivel nem tévesztendő össze
A karneol közeli rokona a szárd (sard), a kalcedon egy sötétebb, barnásvörös változata, a kettő közötti határ a gyakorlatban gyakran elmosódik. A kereskedelemben emellett előfordul mesterségesen vörösre színezett achát is karneol néven, ezt az egyenletes, természetellenesen élénk szín és a hiányzó finom színátmenet különbözteti meg a valódi karneoltól.