A pránájáma szanszkrit összetett szó, a „prána" életerőt vagy légzést, az „ájáma" kiterjesztést, szabályozást jelent. A klasszikus jóga hagyományában, Patandzsali Jóga-szútráiban a nyolcrétű rendszer negyedik tagjaként szerepel, közvetlenül az ászanák után következik a felsorolásban.
A pránájáma a légzés tudatos, szabályozott vezetésére épülő gyakorlatok gyűjtőneve, amelyek a be- és kilégzés hosszát, ritmusát és a légzés közben tartott szüneteket alakítják a hagyományos leírások szerint.
A légzés szakaszai a hagyományban
A klasszikus szövegek a légzést három szakaszra bontják: a púraka a belégzés, a kumbhaka a légzés visszatartása, a recsaka pedig a kilégzés szakasza. A hagyományos pránájáma gyakorlatok ezt a három szakaszt különböző arányban és hosszban kombinálják.
A negyedik szakasz
Egyes klasszikus szövegek a három alapvető szakaszt egy negyedikkel egészítik ki, ez a kilégzés utáni szünet, amely a légzés önkéntelen, erőltetés nélküli megállását jelöli a gyakorlás magasabb fokán. A hagyomány ezt a szakaszt a korábbi három tudatos szabályozásának természetes következményeként írja le, nem önállóan tanított technikaként.
A nádik a hagyományban
A hatha jóga hagyományos szövegei a légzést a test finomabb, hagyomány szerinti csatornáihoz, az úgynevezett nádikhoz kapcsolják, ezek közül az idá, a pingalá és a szusumná nádit emelik ki. Ez a leírás a hagyomány saját fogalmi rendszeréhez tartozik, nem azonos a test felépítésének anatómiai leírásával.
Ismert légzéstechnikák
A hatha jóga hagyománya több néven nevezett légzéstechnikát ismer, ezek közül a nádí sódhana, vagyis a váltott orrlyukú légzés és a kapálabháti, vagyis a gyors, pumpáló kilégzésre épülő technika a leggyakrabban említett formák közé tartozik. Ezek a technikák egymástól eltérő légzésritmusra és testhelyzetre épülnek.
- A szó jelentése: életerő (prána) és kiterjesztés, szabályozás (ájáma)
- A klasszikus jóga nyolc tagjának negyedik eleme
- Három szakasza: belégzés, légzésvisszatartás, kilégzés
- Ismert formái közé tartozik a nádí sódhana és a kapálabháti
Kapcsolat az ászanával és a meditációval
A hagyomány szerint a pránájáma az ászanák gyakorlása után, azok stabil testtartására építve következik, majd a nyolcrétű rendszerben a figyelem befelé fordítását és végül a meditációt készíti elő.
A hagyomány szerint a pránájáma gyakorlása fokozatos folyamat, az egyszerű légzésmegfigyeléstől halad az összetettebb, szüneteket is tartalmazó formák felé, a gyakorlás sorrendjét és ütemét a hagyományos tanítás szerint tapasztalt tanító határozza meg.