A malabárdió (Justicia adhatoda) az akantuszfélék családjába tartozó örökzöld cserje. Lándzsás, nagy levelei vannak, fehér, ajakos virágai a hajtások végén tömött füzérben nyílnak. A neve ellenére nem diófa: a magyar és az angol név (Malabar nut) az indiai Malabár-partra utal, ahonnan a növényt az európaiak megismerték. Az összetevő-listákon gyakran a régi latin nevén, Adhatoda vasica alakban szerepel.
India, Nepál és Srí Lanka meleg vidékein őshonos.
A mindennapokban
Gyorsan növő, sűrűn ágazó cserje, ezért Indiában és Nepálban gyakran élősövénynek ültetik a földek és a kertek szélére. Keserű levelét a legelésző állatok elkerülik, így a sövény a jószágot is távol tartja. A falusi gazdálkodásban a lehullott vagy levágott levelet talajtakarásra is felhasználják.
A hagyományban
Az ájurvéda vasa vagy vasaka néven ismeri. A levelét a légutak körében tartja számon, a növény jellemző alkaloidja a vazicin. A tibeti receptekben teakeverékek, tablettás készítmények, masszázsolajok és kenőcsök összetevője. Amit a hagyomány tulajdonít neki, az kultúrtörténeti leírás, nem orvosi tény.
- Ájurvédikus neve vasaka
- Elsősorban a levelét használják
- Tibeti teák, étrend-kiegészítők és kenőcsök összetevője
Készítményekben
Az összetevő-listákon Adhatoda vasica vagy Justicia adhatoda néven szerepel, a termékoldalakon a magyar neve mellett a latin is olvasható. Terhesség idején a vasakatartalmú készítmények fogyasztása előtt érdemes orvoshoz fordulni.