Az üröm (Artemisia) a fészkesvirágzatúak családjának több száz fajt számláló nemzetsége. A fajok többsége szürkészöld, szeldelt levelű, erős illatú évelő, apró, jellegtelen virágokkal. Az illatukat és a keserű ízüket a levelekben lévő illóolajok adják.
A fehér üröm keserű íze és illata adta az abszint és az ürmös borok jellegét. A fekete üröm pollenje nyár végén a gyakori allergének közé tartozik.
Hazai és ismert fajai
- Fehér üröm (Artemisia absinthium): ezüstösen molyhos levelű, nagyon keserű, az abszint alapanyaga
- Fekete üröm (Artemisia vulgaris): magas, utak mentén gyakori, levele fonákán fehéren molyhos
- Sziki üröm (Artemisia santonicum): az alföldi szikes puszták jellegzetes növénye
- Tárkony (Artemisia dracunculus): a konyhai fűszer is ebbe a nemzetségbe tartozik
- Egynyári üröm (Artemisia annua): ebből vonták ki az artemisinint, amelynek felfedezéséért Tu Jou-jou kínai kutató 2015-ben orvosi Nobel-díjat kapott
A hagyományban
Az ürömféléket szinte minden gyógyhagyomány ismeri. A kínai és a tibeti hagyományban a szárított ürömből gyúrt, parázsló kúpokat és rudakat a moxaterápiában használják, vagyis a test bizonyos pontjait melegítik velük. A tibeti receptek több ürömfajt is alkalmaznak. Egyes himalájai füstölőkeverékekben az illata miatt is szerepel. Amit a hagyomány a növénynek tulajdonít, az kultúrtörténeti leírás, nem orvosi tény.
Óvatosság
Több ürömfaj tujont tartalmaz, amely nagy mennyiségben mérgező. Ezért a házi ürömfőzetek és kivonatok rendszeres fogyasztása nem ajánlott, terhesség alatt pedig kerülendő. A kész készítményeknél a csomagolás szerinti adagolás az irányadó.
Készítményekben
Az összetevő-listákon általában nemzetségnévvel, Artemisia sp. alakban szerepel, mert a tibeti receptek több fajt is használhatnak. A termékoldalakon a magyar név mellett a latin is olvasható.