Laksmí (Lakshmi, Srí) a hindu hagyomány egyik legnépszerűbb istennője, a jólét, a szerencse, a termékenység és a szépség megtestesítője. Nem buddhista alak: a hindu vallásban Visnu isten hitvese, aki férje földi megjelenéseikor vele együtt születik meg, Ráma mellett Szítaként, Krisna mellett Rukminíként.
Születése a mítoszban
A puránák elbeszélése szerint Laksmí a tejóceán köpülésekor emelkedett ki a habokból, kezében lótuszvirággal, amikor az istenek és a démonok a halhatatlanság italát keresték. Megjelenésével a világ visszanyerte elveszett bőségét és ragyogását, ezért a jólét visszatérésének istennője lett.
Ikonográfia
Laksmít négykarú, aranyszínű vagy rózsaszín bőrű nőalakként ábrázolják, aki nyíló lótuszon ül vagy áll. Két kezében lótuszvirágot tart, a harmadikból aranypénzek hullanak, a negyedik áldó kéztartásban fordul a néző felé. Gyakori ábrázolása a Gadzsa-Laksmí, amelyen két elefánt ormányából vizet önt rá, ez az áldás és a termékenyítő eső jelképe. Hátasa a bagoly.
- lótusz: a tisztaság és a kibontakozás
- aranypénz: az anyagi és a szellemi jólét
- elefántpár: a bőség és az uralkodói méltóság
Tisztelete
Laksmí legnagyobb ünnepe a Diwali, a fények ünnepe, amikor a házakat kitakarítják, mécsesekkel kivilágítják, este pedig Laksmí-púdzsát tartanak, hogy az istennő betérjen az otthonba. A hagyományban a péntek Laksmí napja. Szobrát otthon a házioltárra, gyakran Ganésa mellé helyezik, mert a hindu szokás szerint a szerencse és az akadályok elhárítása együtt jár. A Gadzsa-Laksmí-motívum a korai buddhista művészetben is feltűnik, például az indiai Szánycsí sztúpájának kapuin.