A triphala szanszkrit szó, a jelentése három gyümölcs. Három szárított, porrá őrölt termés azonos arányú keveréke: a haritakié (Terminalia chebula), a bibhitakié (Terminalia bellirica) és az amláé (Emblica officinalis). Az ájurvéda klasszikus szövegei, a Csaraka és a Susruta szanhitá már kétezer évvel ezelőtt leírják, a tibeti gyógyászat pedig ugyanezt a hármat a saját receptúrái alapjának tekinti.
Miért ez a három
A hagyomány szerint a keverék azért teljes, mert mindhárom gyümölcs más dosára hat: a haritaki a vátát, a bibhitaki a kaphát, az amla a pittát egyensúlyozza. Együtt tehát mindhárom minőségre hatnak, ezért a triphalát a hagyomány olyan készítménynek tartja, amelyet alkatra való tekintet nélkül lehet szedni. Ez a gondolat teszi az ájurvéda legáltalánosabban javasolt formulájává.
A hagyomány szerinti használat
Az ájurvéda a triphalát elsősorban az emésztés rendezésére, a bélműködés szabályozására és a méregtelenítésre használja, emellett a szemre, a bőrre meg az általános életerőre gyakorolt jótékony hatását is leírja. A hagyományos adagolás fél vagy egy teáskanál por este, langyos vízzel, néha mézzel elkeverve. A por íze jellegzetesen fanyar és savanykás, a hagyomány szerint éppen ez az összetett íz jelzi a készítmény teljességét.
- Haritaki: a váta minőséget egyensúlyozza
- Bibhitaki: a kapha minőséget egyensúlyozza
- Amla: a pitta minőséget egyensúlyozza
Formái
A triphala kapható porként (churna), tablettában, kapszulában és folyékony kivonatként. A hagyomány a port tartja a legteljesebbnek, mert ott az íz is jelen van, ami az ájurvéda szerint a hatás része. A tibeti készítményekben a triphala ritkán szerepel önmagában, inkább más gyógynövényekkel kiegészített, összetettebb receptek alapja.