A vadzsra, tibeti nevén dordzse, a buddhizmus tantrikus, vadzsrajána néven ismert ágának egyik központi rituális tárgya. A szanszkrit szó egyszerre jelent gyémántot és villámot, ez a kettősség adja a tárgy jelképes tartalmát: a felébredt elme egyszerre törhetetlen, mint a gyémánt és hirtelen, áthatoló erejű, mint a villám.
Forma és eredet
A vadzsra formája az indiai mitológiából eredő, Indra isten kezében lévő villámfegyverre vezethető vissza, amelyet a buddhista hagyomány jelképes, békés rituális tárggyá alakított át. Fémből készült, rövid jogar alakú tárgy, amelynek mindkét végén befelé hajló ágak találkoznak egy középső csúcsban. A leggyakoribb változat öt ágú, ezek a hagyomány szerint az öt bölcsességet vagy az öt buddha-családot jelképezik, de előfordul egy- és kilencágú kivitel is.
A vadzsra és a csengő párja
A rituálékon a vadzsrát szinte mindig együtt használják a csengővel, tibeti nevén drilbu, szanszkritül ghanta. A gyakorló hagyományosan jobb kezében tartja a vadzsrát, bal kezében a csengőt, a kettő együtt a módszer, vagyis a könyörületes cselekvés és a bölcsesség egységét jelképezi. Ez a páros szimbolika a vadzsrajána tanítás egyik alapgondolata: az egyik elem önmagában hiányos, a kettő találkozása vezet a felébredéshez.
- vadzsra: a jobb kézben, a módszert és az együttérzést jelképezi
- csengő (ghanta, drilbu): a bal kézben, a bölcsességet jelképezi
- együtt használva: rituálék, mantra-recitáció és mudrák kísérője
Elnevezés és a jármű neve
Magáról a vadzsráról kapta a nevét a vadzsrajána, azaz a gyémántjármű, a tibeti és a japán ezoterikus buddhizmus gyűjtőneve. A tárgy ezért nemcsak rituális kellék, hanem a hozzá kapcsolódó tanítási irányzat jelképe is, gyakran jelenik meg oltárokon, szobrok kezében és meditációs terekben egyaránt.
Anyaga és mérete
A rituális vadzsrát hagyományosan bronzból vagy sárgarézből öntik, mérete tenyérben elférő, néhány centiméteres tárgy. A szertartás során a gyakorló a vadzsrát és a csengőt is meghatározott mudrákkal, kéztartásokkal kombinálja, a kettőt olykor keresztbe teszi a mellkas előtt, ami a hagyomány szerint a két minőség, a módszer és a bölcsesség szétválaszthatatlan egységét fejezi ki. Az öt ágú forma mellett ritkábban előfordul az egyszerűbb, egyágú és a bonyolultabb, kilencágú változat is, ezek adott tanítási vonalakhoz és rituálékhoz kötődnek.
Kettős vadzsra
A rituális tárgyak és a képi ábrázolások között külön formaként jelenik meg a kettős vadzsra, amelyben két vadzsra derékszögben keresztezi egymást. Ez a hagyomány szerint a négy égtájat és a négy tevékenységet, a béke, a gyarapodás, a hatalom és a védelem jelképét hordozza, gyakran szobrok és oltárok talapzatán vagy mandalák sarkain jelenik meg díszítő és szimbolikus elemként.
---