A fekete kardamom (Amomum subulatum) a gyömbérfélék családjába tartozó évelő, lágy szárú növény. A zöld kardamommal rokon, de másik nemzetségbe tartozik. A keleti Himalája nedves, árnyas hegyi erdeiben termesztik, főleg Nepálban, az indiai Szikkimben és Bhutánban, gyakran nagyobb fák lombja alatt. A termése a növény tövénél, közvetlenül a talaj fölött fejlődik.
A termés háromszor-négyszer nagyobb a zöld kardamoménál, sötétbarna, ráncos, kemény héjú tok, benne ragacsos, illatos magokkal. Szüretelés után nyílt tűz fölött szárítják, ettől lesz füstös, kámforos illata.
A konyhában
Az indiai, a nepáli és a tibeti konyha sós ételekhez használja: rizses ételekhez, lencséhez, húsokhoz és a garam masala fűszerkeverékhez. Édes ételekbe, kávéba és süteménybe nem illik, ott a zöld kardamom a megfelelő. Egészben főzik az ételben, vagy a magokat frissen őrlik.
- Füstös, kámforos, földes illat
- Sós ételek, rizs, lencse, garam masala
- A zöld kardamomot édes ételekben nem helyettesíti
A hagyományban
A tibeti orvoslás kakola néven ismeri. Az úgynevezett hat jó anyag egyikeként tartja számon, a szerecsendió, a szegfűszeg, a sáfrány, a bambuszkivonat és a zöld kardamom mellett. A tibeti receptekben teakeverékek, masszázsolajok és fűszerkeverékek része. Az ájurvéda brihat ela, vagyis nagy kardamom néven tárgyalja. Amit a hagyomány tulajdonít neki, az kultúrtörténeti leírás, nem orvosi tény.
Készítményekben
Az összetevő-listákon Amomum subulatum vagy angolul black cardamom néven szerepel, a termékoldalakon a magyar neve mellett a latin is olvasható.